május 13.

KI TUD SZABADÍTANI

"Szántszándékkal nem tisztelitek-é az én istenemet, és nem imádjátok-é az arany állóképet?" Dániel 3,14

Dániel három társának a vizsgaidõszakát látjuk most. Õk is igazgatók voltak, de nem hajoltak meg az állókép elõtt. Elhangzott a kérdés: Szántszándékkal nem hajoltatok meg? Ajánlatot is kapnak: "Ha tehát készek vagytok..." Sokszor ad a világ még egy lehetõséget. Még kibújhatsz! Nem kell menned a tüzes kemencébe, máglyára. A válaszban láthatjuk a három ifjút: "Nem szükség erre felelnünk néked." Nem magyarázkodnak. Szavaikból érezhetjük az alázatot és határozottságot. Mi azt gondoljuk, vannak helyzetek, amikben az Úr nem tud cselekedni. Lelki dolgokban igen, de lakást nem tud adni. A három férfi tudja: "A mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani." Majd az alázat szava: "De ha nem tenné is!" Õk nem tudták, Isten mit fog tenni. Olyat nem mondtak, amit nem tudtak. Ha Isten ígéretet adott, akkor megszabadít. De ne kötelezd el Istent, hogy biztosabban megtegye. Õ engedi, hogy szégyenbe kerüljön az ember, mert azt teszi, amit õ akar. A tüzes kemence a legjobb hely. O tt van veled a Negyedik! Sehol nincs úgy veled Jézus, mint az Érte való szenvedésben. Csak a kötelek égnek le róluk! Abban a szenvedésben, ami számodra készíttetett, rólad is leégnek. A három férfiúnak haja szála sem égett meg. Három alázatos ember jön ki a tûzbõl. Nem mondják a királynak: szagold meg a ruhánkat, van ezen füstszag? Igazgatók, számoljátok meg hajszálainkat, nem égett el egy sem. Egyszerûen járnak, szag nélkül, füst nélkül, kötelek nélkül. Az igazi csodát nem kell mutogatni. A csoda Istent dicsõíti. A király is azt mondja: "Áldott ezeknek Istene."